Az upadacitinib elérte az összes elsődleges és a kiemelt másodlagos végpontot, ide értve az adalimumabbal szemben mutatott szuperioritást a reumatoid artritiszes betegek körében végzett fázis III. vizsgálatban.

A primer otalgia leggyakoribb oka a középfül vagy a külső fül gyulladá­sa. A fül-orr-gégészeti szakvizsgálat primer otalgia eseteiben általában jelez valamilyen eltérést. A szekunder otalgia etiológiájának tisztázása nem mindig könnyű, mivel a fül beidegzése összetett; a leggyakoribb ok a temporomandibuláris ízületi szindróma és a fogászati fertőzés. Primer otalgia inkább gyermekeknél, szekunder otalgia nagyobb eséllyel felnőt­teknél fordul elő. Ha a diagnózis nem egyértelmű, észszerű opció lehet a tüneti kezelés megkísérlése, képalkotó vizsgálatok elrendelése vagy kon­zílium összehívása. Egyes súlyos kórállapotokban (pl. temporális arteritisz, rosszindulatú daganatok) a fülfájás lehet az egyetlen tünet.

Bizonyítékon alapuló válasz

Óriássejtes arteritisz gyanújakor kortikoszteroid (KSZ) adása nem csökkenti az a. temporalis biopsziájának megbízhatóságát, ha nem telik el több 4 hét­nél a terápia elindítása és a szövettani mintavétel között. Az a. temporalis biopsziáját a nagy dózisú KSZ-kezelés megkezdése után 4 héten belül el kell végezni (B szintű ajánlás, egy kis prospektív vizsgálaton és több ret­rospektív kohorszvizsgálaton alapul).

A fejfájás legtöbbször önálló betegség, de más betegségek vagy sérülé­sek tünete is lehet. A cikk a tüneti és a primer fejfájások főbb típusainak elkülönítéséhez szükséges tudnivalókat foglalja össze, elsősorban a nem neurológus olvasók számára.

A szisztémás vaszkulitiszek kezelése nagy kihívás. Főként a generalizált, sú­lyos állapotok azonnali kezelése elengedhetetlen, ettől függ a beteg sorsa, a szervi károsodás és a túlélés. Ilyenkor alapvető az immunszuppresszió. A kezelés függ a betegségtípustól. A kortikoszteroidok csaknem mindig első választást képeznek. 

A temporomandibuláris betegségek (TMD) váz-izomrendszeri és neuromuszkuláris kórképek heterogén csoportját jelöli, incidenciájuk 20 és 40 éves kor között a legnagyobb. Gyakori tünet az állkapocs fájdalma vagy működészavara, a fejfájás, a fül és az arc fájdalma. Az etiológia soktényezős. A kórismézésben a képalkotó vizsgálatok akkor hasznosak, ha záródási rendellenesség vagy ízületen belüli elváltozás gyanítható. Legtöbbször javulást hoznak a nem invazív kezelési módszerek: betegedukáció, kog­nitív viselkedésterápia, gyógyszerek (benzodiazepin, antidepresszívum stb.), fizikoterápia, okklúziós eszközök. Kezelésre nem reagáló esetekben a beteget szájsebészhez kell iránytani.

 A képalkotó eljárások fontos szerepet töltenek be a reumatológiai betegségek diagnózisában és kezelésük követésében. Az ultrahang nélkülözhetetlen az ízületi és vaszkuláris betegségek, az MRI a csonteróziók és a csontvelőödéma kórismézésében. A kapillárismikroszkópia a kötőszöveti betegségek (pl. szisztémás szklerózis) korai diagnózisát és kezelésének követését segíti. A kettős energiájú CT (DECT) kimutatja az urátkristályokat. 

A szisztémás AA-amiloidózis a krónikus gyulladásos betegségek súlyos szövődménye. Fő szervi megnyilvánulása a vese érintettsége. Az AA-amiloidózis szempontjából veszélyeztetett betegeket rendszeresen szűrni kell mikroalbuminúriára. A kezelés célja az akutfázis-reakció hatásos visszaszorítása. A jól beállított vérnyomás és a vesevédő kezelés hozzájárul a veseműködés fenntartásához. Ha az amiloidózis progrediál, dialízis válik szükségessé. Ha az alapbetegséget sikerül kordában tartani, veseátültetés is végezhető.

A társadalom öregedésével egyre fontosabb, hogy ismerjük a heveny aortadisszekció kockázati tényezőit és mellkasi fájdalmak okát kutatva gondoljunk erre a kórképre. Az új kezelési lehetőségek miatt az intenzív terápiás szakemberek, a kardiológusok és a szívsebészek újabban fokozott figyelemmel fordulnak a heveny aortaszindrómák felé. Bár eddig csak néhány centrumban rendezkedtek be a klinikai algoritmusok végrehajtására, mellkasi fájdalom esetén a képalkotó vizsgálat mielőbbi elvégzésére, a heveny coronaria-szindrómára vonatkozó algoritmusokhoz hasonlóan ennek a diagnosztikai cselekvéssornak is széles körben el kell terjednie.

Az ismeretlen eredetű lázas állapottal (fever of unknown origin, FUO) sok gyakorló orvos találkozik. Gyakran gondos kikérdezéssel, mindenre kiterjedő fizikális vizsgálattal és alapvizsgálatok (mikrobiológia, rutin kémia, immuno­lógia, mellkasröntgen, echokardiográfia, hasi ultrahang) elvégzésével sem nyerhető diagnózis. Ezek negativitása esetén, még az invazív vizsgálatok el­végzése előtt további képalkotó vizsgálatok lehetnek az orvos segítségére – közülük egyre inkább az F-18 izotóppal jelölt dezoxiglükózzal (FDG) végzett, CT-vel kombinált pozitronemissziós tomográfia (PET/CT) ajánlható, mivel mind a fertőzéses és nem fertőzéses gyulladásos gócok, mind a malignus fo­lyamatok kimutatásában nagy érzékenységgel bír, valamint teljestest-leképe­zést tesz lehetővé.